Bajba kerülhetnek az autó eladással foglalkozó cégek is, kötelezővé lehet-e tenni a kötelező szervizt a jótállási jogok érvényesítéskor?
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása jelentősen megváltoztatja 2021. január 1-től a vállalkozások kötelezettségeit.
Azonban továbbra sem illetik meg ezek a jogok akkor a vásárlókat, ha cégként vásárolnak, teljesen mindegy, hogy saját használatra veszik, vagy továbbértékesítési célból az adott terméket.
A jótállás időtartama 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, 250 000 forint eladási ár felett három év.
Sajnos semmilyen racionális indok nincs amögött, hogy miért pont ezeknél az összegeknél húzta meg a jogalkotó a jótállási idő tartamát. Miért maximálta 3 évben és miért csak 10.000- 250.000 forint értékek között összeget jelölt meg. Amennyiben a cél az volt, hogy a kereskedőket, gyártókat arra ösztönözze a jogalkotó, hogy minél tartósabb termékeket hozzanak forgalomba, ezzel a szabályozással nem lehet ezt a célt elérni.
Különös tekintettel arra, hogy már most is a gyakorlatban a gyártók minimum több év jótállással adják el a tartós használatra rendelt termékeket.
A megjelölt összegek és azokhoz kötött időtartamok a fogyasztók szempontjából alacsonyak, ha a fogyasztók valódi védelme volt a cél.
Ráadásul a kereskedőknek sem az az érdekük, hogy olyan terméket adjanak el a fogyasztóknak, melyek hibásak, sőt ellenkezőleg.
Jótállási jegyet január 1-től elektronikusan is elő lehet állítani. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles.
Sajnos nem írta elő a jogalkotó, hogy amennyiben elektronikus jótállási jegyet állít ki a kereskedő akkor a fogyasztó kérésre a letöltéssel szemben vagy mellette ezt megfelelő adathordozó átadásával is biztosítani kell.
Csomagolás
A jótállásból eredő jogok érvényesítése nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Sajnos a jogszabály adós maradt minden más termék esetében – a 10.000 Ft alatti és/vagy jótállás alá nem tartozó tartós használatra rendelt vagy bármilyen termék esetében a fogyasztói jogok érvényesítésékor annak kimondásával, – hogy a jogok érvényesítése nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. Azaz, amit meghatározott egy bizonyos terméktípusnál.
Javítás
a.) Ha jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.
Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Sajnos ez az új szabályozás semmilyen újdonsággal nem bír a tisztességes vállalkozások részére, hiszen ez a gyakorlatban most is így van.
b.) Ha jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
(De ezekben az esetekben is a fogyasztó igényelheti a vételár arányos leszállítását, vagy a fogyasztó a hibás fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavíthatja. )
A fogyasztót nem az érdekli, hogy hány alkalommal javítgathatja a cég a hibás terméket, hanem az, hogy minél hamarabb tudja a már általa kifizetett terméket használni. Hibátlanul!
Szerencsére erre választ ad a jogszabály: Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékét a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Sajnos a ténylegesen fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek véleményére nem volt kíváncsi a jogszabály megalkotásakor a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság. Ahogy ez történik már 2016 óta változatlanul.
Nincs párbeszéd, nem ismeretes a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi politika, és a példákat sorolni lehetne tovább.
Mert ha ez megtörtént volna, akkor ténylegesen fogyasztókat védő rendelkezések születnének, születtek volna és az is a jogalkotó asztalára került volna, hogy a jótállási jogok érvényesítését nem lehet külön feltételekhez kötni, így kötelező szakszerviz igénybevételéhez sem. Vagy például az is életszerűtlen, hogy a futár jelenlétében győződjünk meg a termék bármilyen esetleges hibájáról a vásárló.