Nemrég meghozott döntésében a Kúria az árfolyamrésre vonatkozó devizahiteles szerződések érvénytelenségéről döntött. Indoklásában kifejtette, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok helyes ítéletet hoztak, emellett az azt is tartalmazza: tisztességtelen az árfolyamrés, mert nem érthető a fogyasztók számára.
Az ítélet indoklása szerint nem világos az árfolyamrés árképzése, gazdasági indoka, és az átlagos fogyasztó számára nem követhető. Nyelvtanilag ugyan egyértelmű, és nem kisbetűkkel szerepel, ez a szerződéses kikötés mégsem felel meg a világos és egyértelmű szabályozás követelményének.
Az első és másodfokon eljáró bíróságok azt a megoldást választották, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségének kiküszöbölése végett egységesen vételi árfolyamot írtak elő a két különböző árfolyam alkalmazása helyett. A Kúria ítélete szerint viszont ez nem helyes, mert a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kellett volna előírni. Vagyis folyósításkor és törlesztéskor is az MNB aktuális devizaárfolyamát kell használni.
A hitelintézet szerint az adósnak értenie kellett az árfolyamrést, és emiatt amúgy sem lehet egy kölcsönszerződés érvénytelenségét vizsgálni, a fogyasztó szerint viszont soha nem történt konverzió, és a bíróság évek óta nem tartatja be a szabályokat. Úgy érvelt, hogy semmilyen konverziós szolgáltatás nem volt a hitelintézettel kötött szerződésében, és a bank soha semmilyen konverziós bizonylatot nem tudott neki felmutatni.