2014. július 18-án került kihirdetésre a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény. A jogszabály értelmében semmisnek minősül bizonyos fogyasztói kölcsönszerződések esetében az árfolyamrés, valamint tisztességtelennek kell tekinteni az egyoldalú szerződésmódosítások eredményeként előálló, pénzügyi intézmény által alkalmazott korábbi kamat-, költség- és díjemeléseket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az alábbiakban bemutatja a vonatkozó, leglényegesebb pontokat.
Mely szerződéseket érinti a törvény?
A törvény 2014. július 18-i hatálybalépését megelőzően, de a 2004. május elseje közötti időtartamban megkötött kölcsönszerződésekre terjed ki a jogszabály, magában foglalva mind a deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), mind a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződéseket, pénzügyi lízingszerződéseket. Azonban azokra a szerződésekre nem vonatkozik, melyek végtörlesztéssel szűntek meg és azokra sem, amelyek alapján az állam megvásárolta a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló ingatlant. (Ez utóbbi alapját a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény képezi.)
Milyen kikötéseket érint a jogszabály?
A törvény értelmében semmisnek minősül a kölcsönszerződés azon kikötése, amely az összeg folyósításakor a vételi, míg a tartozás törlesztésekor az eladási árfolyamot engedte alkalmazni a pénzügyi intézménynek. Semmis emellett az a feltétel is, amely a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendelte el. E semmis kikötések helyébe lép az a rendelkezés, amely szerint mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni – azt, amely a folyósítás és a törlesztés esedékessége napján érvényben volt. Törlesztés alatt nem csak a törlesztőrészletet érti a jogszabály, hanem a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat vagy jutalékot is.
Hogyan történik az elszámolás?
A pénzügyi intézményeknek a törvény említett hatálybalépését követő 90 napon belül el kell végezniük az átszámítást oly módon, hogy a jelzettek szerint a folyósítástól kezdve, mind a folyósítás, mind a törlesztőrészletek esetében az esedékesség napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamot kell figyelembe venni.
Mi a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal?
A jogszabály megfordítja a bizonyítási terhet: e szerint vélelmezni kell, hogy tisztességtelen volt az az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, mely nem felelt meg az alábbi elveknek:
-egyértelmű és érthető megfogalmazás elve
-tételes meghatározás elve
-objektivitás elve
-ténylegesség és arányosság elve
-átláthatóság elve
-felmondhatóság elve
-szimmetria elve
Ezzel összefüggésben pedig a törvényben meghatározásra került a pénzügyi intézmények számára azon kötelezettség, hogy vizsgálják meg az általános szerződési feltételeik ilyen tartalmú kikötéseit, és ha álláspontjuk szerint az nem tisztességtelen, akkor nekik kell pert indítani a Magyar Állammal szemben – bebizonyítva azt a bírósági eljárásban, hogy tisztességes feltételeket alkalmaztak.
Mi történik a folyamatban lévő perekkel?
A bíróság hivatalból felfüggeszti azoknak a pereknek a tárgyalását, melyek tárgya részben vagy egészben a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, vagy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés tisztességtelenségének megállapítása.
Mi történik a végrehajtás alatt lévő követelésekkel?
A vonatkozó, külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény nem foganatosítható, minden határidő megszakad. Kivétel azonban, ha már megtörtént az árverezése az ingatlannak, akkor csak a kilakoltatási moratórium szabályai maradnak meg.
A törvény teljes szövegét tartalmazó Magyar Közlöny ide kattintva érhető el.