Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló T/465. számú törvényjavaslat tárgyalását, melyet még a héten, legkésőbb 2014. július 4-én zárószavazásra bocsátanak. Egy rövid összefoglalóban mutatjuk be a leglényegesebb pontokat.
Első és legfontosabb kérdés, hogy mely szerződéseket érinti a jogszabály tervezet?
A törvény hatálybalépését megelőzően kötött kölcsönszerződésekre terjed ki a jogszabály, magában foglalva mind a deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), mind a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződéseket, pénzügyi lízingszerződéseket. Azonban azokra a szerződésekre nem vonatkozik, melyek végtörlesztéssel szűntek meg.
Milyen kikötéseket érint a tervezet?
Árfolyamrés rendezése oly módon történik, hogy semmis az a kikötés, mely szerint az összeg folyósításakor a vételi, míg a tartozás törlesztésekor az eladási árfolyamot engedte alkalmazni a pénzintézetnek. Ezen kikötés helyébe az a rendelkezés lép, mely szerint mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Törlesztés alatt nem csak a törlesztőrészletet érti a jogszabály, hanem a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat vagy jutalékot is.
Hogyan történik az elszámolás?
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül el kell végezniük az átszámítást oly módon, hogy a folyósítástól kezdve, mind a folyósítás, mind a törlesztőrészletek esetében az esedékesség napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamot kell figyelembe venni.
Mi a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal?
A jogszabály megfordítja a bizonyítási terhet, és vélelmezi, hogy tisztességtelen az az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, mely nem felel meg az alábbi elveknek:
-egyértelmű és érthető megfogalmazás elve
-tételes meghatározás elve
-objektivitás elve
-ténylegesség és arányosság elve
-átláthatóság elve
-felmondhatóság elve
-szimmetria elve
A pénzügyi intézmények kötelezettségévé teszi, hogy megvizsgálják az általános szerződési feltételeik ilyen tartalmú kikötéseit, és ha álláspontjuk szerint az nem tisztességtelen, akkor nekik kell pert indítani a Magyar Állammal szemben.
Mi történik a folyamatban lévő perekkel?
A bíróság hivatalból felfüggeszti azoknak a pereknek a tárgyalását, melyek tárgya részben vagy egészben a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, vagy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés tisztességtelenségének megállapítása.
Mi történik a végrehajtás alatt lévő követelésekkel?
Külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény nem foganatosítható, minden határidő megszakad. Kivétel azonban, ha már megtörtént az árverezése az ingatlannak, akkor csak a kilakoltatási moratórium szabályai maradnak meg.
A törvényjavaslat teljes szövege ide kattintva érhető el.