A BEUC (Európai Fogyasztói Szervezet) a következő állásfoglalást adta ki a végrehajtásokkal kapcsolatosan.
A VÉGREHAJTÁS ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK
A jogérvényesítés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A nagy piaci szereplők és a végrehajtó hatóságok között egyre szélesebb szakadék tátong az erőforrások és a kapacitások tekintetében, miközben a hatóságok gyakran szűk költségvetéssel és korlátozott létszámmal működnek. A digitális térben a jogsértések gyorsan és láthatatlanul történhetnek, lehetővé téve, hogy a vállalkozások hasznot húzzanak belőlük, mielőtt a hatóságok egyáltalán reagálni tudnának ─ ez néha évekkel később történik meg.
A BEUC a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés modernizálását sürgeti. Míg a magánjogi jogérvényesítés javítását egy külön ellenőrzőlista tárgyalja, ez a dokumentum a közhatalmi jogérvényesítés fejlesztésére összpontosít, különösen a 2017/2394/EU rendelet (CPC-rendelet) reformján keresztül.
KÖZPONTOSÍTOTT JOGÉRVÉNYESÍTÉS AZ EU-SZINTŰ ÜGYEKBEN
Amikor a jogsértések több ország fogyasztóit érintik, a kizárólag nemzeti hatóságokra támaszkodó rendszer nem hatékony. A párhuzamos vizsgálatok eltérő eredményekhez, megkettőzött erőfeszítésekhez és jogérvényesítési hiányosságokhoz vezethetnek. Ez a széttagolt megközelítés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kihasználják az illetékességi különbségeket.
A stratégiai, határokon átnyúló ügyek kezeléséhez a jogérvényesítésnek központosítottabbá kell válnia. Az Európai Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködve kezdeményezze és vezesse a vizsgálatokat az EU-szinten jogellenes gyakorlatok esetében, valamint hogy szankciókat szabjon ki, ha a vállalkozások nem működnek együtt vagy megszegik vállalásaikat.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK ÉS ERŐFORRÁSAINAK ERŐSÍTÉSE
A Bizottság jogérvényesítési szerepének megerősítése nagyobb függetlenséggel kell, hogy járjon. A CPC-eljárásoknak politikai befolyástól mentesnek kell lenniük, hogy biztosítsák a hitelességet és a közbizalmat. Ehhez a szerephez megfelelő létszámú személyzetre és elegendő finanszírozásra is szükség van ahhoz, hogy a vizsgálatokat hatékonyan lehessen végrehajtani.
A KÖZHATALMI ÉS MAGÁNJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
A hatékony fogyasztóvédelem a köz- és magánjogi jogérvényesítés szinergiájától függ. A CPC-rendeletnek, a Képviseleti Keresetek Irányelvének és a Fogyasztói ADR Irányelvnek egymással összekapcsolódva kell működnie.
Például:
- A CPC-határozatoknak kötelező erővel kellene támogatniuk a követő képviseleti kereseteket.
- Az ADR (Alternatív Vitarendezés) szervezetek piacadatai folyamatosan tájékoztathatnák a szabályozói intézkedéseket.
- Ez az integráció biztosítja, hogy a jogérvényesítés értelmes és érzékenyen reagáló legyen a tisztességtelen gyakorlatokra.
HATÉKONY INTÉZKEDÉSEK KIVÁLASZTÁSA A MEGFELELÉS ÉS AZ ELRIASZTÁS ÉRDEKÉBEN
A hatóságoknak számos eszköz áll rendelkezésükre a jogellenes gyakorlatok kezelésére, ám sokat nem használnak ki teljes mértékben. A megfelelő intézkedés kiválasztása annak megértését igényli, hogy mi hat legerősebben a vállalkozásokra, figyelembe véve azok erőforrásait és piaci erejét.
- A bírságok erős jelzést küldhetnek, és finanszírozhatják a jogérvényesítést, az oktatást vagy a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz.
- A nagy piaci szereplők esetében a bírságok gyakran nem elegendőek, mivel ezek a vállalatok gyakran a büntetést az üzleti költségek részének tekintik.
- Az ígéretvállalások és informális megbeszélések megoldhatják a problémákat, de a vállalkozások ezeket késleltetésre vagy szélesebb körű változtatások elkerülésére használhatják.
- Más eszközök, például az online platformokhoz való hozzáférés blokkolása vagy a fogyasztói kár megtérítésének követelése, nagyobb hatást gyakorolhatnak.
A jogérvényesítést testre kell szabni. Az intézkedések és szankciók kombinációja, a vállalkozás profiljához és a jogsértés természetéhez igazítva, gyakran a leghatékonyabb.
SZAKSZERŰ SZIGETELÉS MEGSZÜNTETÉSE:
HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Sok káros gyakorlat – különösen a digitális térben – a fogyasztóvédelem határain túlmutató következményekkel jár, érintve az adatvédelmet, a versenyt és a biztonságot. Ennek ellenére a hatóságok közötti együttműködés továbbra is korlátozott.
Formális keretrendszert kellene létrehozni a CPC-hálózat és más szervek, például az EDPB (adatvédelem), az ECN (verseny) és egyéb testületek között, a bizalmas információk megosztása, a prioritások összehangolása és az azonos vállalkozásokkal kapcsolatos vizsgálatok koordinálása érdekében.
Nemzeti példák, például Hollandiában, azt mutatják, hogy a szektorok közötti együttműködés lehetséges és előnyös. Ezek a modellek inspirációt nyújthatnak a szélesebb uniós szintű együttműködéshez.
A FOGYASZTÓI SZERVEZETEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE
Az érintettekkel való együttműködés létfontosságú. A CPC-rendelet alapján bizonyos szervezetek külső riasztásokat adhatnak ki, amikor potenciális jogsértést észlelnek. A BEUC és tagjai 2020 óta 11 alkalommal használták ezt a mechanizmust olyan területeken, mint a szerencsejáték, a légiközlekedés és a közösségi média.
Bár ez az együttműködés hozzájárult a bizalom kiépítéséhez, a folyamat továbbra is átláthatatlan. A panaszosok továbbra is alig kapnak információt a vizsgálat előrehaladásáról vagy a vállalkozásokkal folyó tárgyalásokról.
A fogyasztói szervezetek azonban a riasztásokon túl is hozzájárulhatnak, például terepi bizonyítékok szolgáltatásával és a kártérítési lehetőségekről folytatott egyeztetésben való részvétellel. Ennek a potenciálnak a kiaknázása érdekében számukra eljárási jogokat kell biztosítani, beleértve a meghallgatáshoz való jogot az eljárások során. Az uniós versenyjog jó példát nyújt, ahol a fogyasztói szervezetek részt vehetnek a fogyasztói termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben.
AZ ERŐFORRÁSOK ÉS A DIGITÁLIS KOORDINÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA
A CPC-hálózat hatékonysága az egyes tagjai erejétől függ. A nemzeti hatóságok azonban jelentősen eltérnek pénzügyi, technikai és humán erőforrásaik tekintetében. Néhány ország (pl. Franciaország, Belgium) digitális eszközöket fejlesztett ki a piacok nyomon követésére, de ezek nem állnak mindenhol rendelkezésre.
Az EU több eszközt hozott létre a jogérvényesítés támogatására: e-labort a vizsgálatokhoz, az EC-REACT platformot a kollektív jogorvoslathoz, valamint egy hamarosan induló eszközt a fogyasztói alternatív vitarendezéshez. Ezeket az eszközöket integráltan kell használni, nem elszigetelten. Például az EC-REACT adatai tájékoztathatnák a CPC-vizsgálatokat. A digitális jogérvényesítési eszközök közötti jobb koordináció erősítené a rendszert, és segítené a hatóságokat abban, hogy hatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra.