Ha új lakás vagy ház építéséről van szó, közel sem mindegy, hogy a fogyasztó kit, melyik vállalkozást bízza meg a kivitelezési munkálatok elvégzésével. Túl azon, hogy nem kevesebbről, mint a megrendelő jövőbeni otthonáról van szó, a kérdés a fogyasztók élete és biztonsága szempontjából is kiemelten fontos. Nagyon lényeges tehát, hogy a vállalkozás megfelelő szakértelemmel bírjon.
Az a vállalkozás, amelyik építőipari kivitelezéssel szeretne foglalkozni, be kell jelentenie ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Építésügyi Regisztrációs Irodájánál. Az MKIK nem csak ezt a nyilvántartást vezeti, hanem ellenőrzi azt is, hogy a cég rendelkezik-e az építőipari tevékenység folytatására való jogosultsággal, mivel ez csak bizonyos feltételek megléte esetén végezhető. Azon vállalkozások listáját, amelyek megfelelnek a feltételeknek és jogosultak építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, az ún. „ON-LINE Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásban” lehet megtekinteni az interneten.
Egyúttal a nyilvántartásból például olyan információk is megtudhatók, mint az érintett kivitelezővel szemben beérkezett panaszok és az azok kivizsgálásakor tett megállapítások, vagy épp az építésfelügyeleti és egyéb hatósági ellenőrzések eredményei. Végül azért is érdemes ezt nyomon követni, hiszen a nyilvántartásban azok a cégek is szerepelnek, amelyek számára az MKIK megtiltotta a vállalkozói kivitelezési tevékenység folytatását. Ez utóbbi vállalkozásokat kerüljék el a fogyasztók.
Az érintett vállalkozás kiválasztása mellett nagyon fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a saját kötelezettségeikkel, hiszen ez esetben rájuk is számos feladat hárul. Így ne érje őket készületlenül, ha a fentiek eredményeként kiválasztott, kivitelező vállalkozás a munka elvégzéséhez előzetesen szükséges tervdokumentációt fog kérni és a megfelelő hatósági engedélyeket. Ezek beszerzése ugyanis a megrendelő feladata. Azt sem szabad elfelejteni, hogy például az új épületek építésekor vagy a már meglévő épület vagy önálló rendeltetési egységének eladásakor (tehát például a használt lakóingatlan vásárlásánál is) – bizonyos kivételekkel – tanúsítani kell az épület energetikai jellemzőit, amennyiben nem áll rendelkezésre hatályos energetikai tanúsítvány. Az építtetőnek kötelessége tehát energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről gondoskodnia és az érintett épületek vagy önálló rendeltetési egységek eladása során is például már az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy szükséges-e az adott esetben energetikai tanúsítvány elkészítése. A vevő nyilatkozatát pedig szintén szerződésbe kell foglalni ekkor, miszerint az energetikai tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól átvette.
Természetesen ezzel kapcsolatosan a kivitelező vállalkozásra is fontos felelősség hárul, hiszen a kapott tervdokumentációt már a szerződés megkötése előtt meg kell vizsgálnia. Ha abban bármilyen hibát vagy hiányosságot fedez fel, köteles ezekre a megrendelőt figyelmeztetni. Amennyiben esetleg ez csak később, már a kivitelezés során derül ki, mert olyan jellegű hibáról vagy hiányosságról van szó, akkor is a megrendelő irányában a kivitelező vállalkozást haladéktalan tájékoztatási kötelezettség terheli. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az építkezés – szűk kivételekkel – csak felelős műszaki vezető irányításával folyhat. Bizonyos esetekben azonban építési tevékenységet – az előírt feltételek megléte mellett – a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás is elvégezhet, felelős műszaki vezető irányítása nélkül. Az említett kivételek közé tartozik az az eset és eljárhat szakmunkás is a műszaki vezető helyett, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az építésügyi szabályok szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött.
Egyszerű bejelentésre van szükség például a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, -műemlék kivételével- a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint az előzőekben felsorolt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén. Azonban ezekben az esetekben is, a szakmunkás ugyanúgy felel például a szakmunka irányításáért, az építménynek a végleges építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok elvégzésének a szakszerűségéért.
Az építés során végig az építkezés megkezdésétől annak befejezéséig a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie, de egyébként is felel az építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért, ahogy azért is, hogy az elkészült építmény biztonságos legyen.
Bármilyen hiányosságot tapasztal bármelyik fél, akár a fogyasztó, akár a vállalkozás az építés során, fontos, hogy azok dokumentálva legyenek írásban is egy esetleges későbbi vita esetére, ennek bizonyíthatósága érdekében. Különösen a fogyasztók szempontjából érdemes tehát folyamatosan figyelemmel kísérni és szintén dokumentálni írásban az építési munkálatok egyes fázisait, az egyes részteljesítéseket is átvenni és elfogadni és természetesen szóvá tenni szintén írásban, amennyiben bárminemű hibát tapasztalnak. Sokkal könnyebb ugyanis még az építkezés során kijavítani egy hibát, mint a műszaki átadás-átvételi eljárást követően orvosolni csak a később jelzett hiányosságot.
Amennyiben az építkezést követően vagy pedig az újonnan épített és eladott lakás vagy családi ház vonatkozásában derül ki a vásárlást követően a kivitelezés hiányossága, a kivitelezőt a megrendelővel szemben kötelező jótállás (garancia) terheli. Ez szigorú kötelezettségeket ró az érintett vállalkozásra és az újonnan épített lakásokra vagy lakóépületekre (családi házakra) vonatkozik. A garanciaidőt ilyenkor a műszaki átadás-átvételi eljárástól kell számítani és az három, öt vagy tíz év attól függően, hogy milyen épületszerkezetről, épületberendezés beépítéséről vagy éppen a lakásokat kiszolgáló helyiségekről és azok egyes részeiről van szó. Sőt ez a garancia kiterjed az újonnan vett lakások és családi házak bizonyos épületszerkezeteire, és ezeknek akár az építésénél felhasznált bizonyos termékekre és anyagokra is.
Bármilyen hibát tapasztalna a fogyasztó, a kötelező garancia alapján a kivitelezőnek ingyenesen ki kell azt javítania, vagy pedig a szükséges munkálatot újból elvégezni. Ez alól csak és kizárólag akkor mentesül a kivitelező, amennyiben bizonyítni tudja, hogy a hiba oka az ingatlan átadása után keletkezett.
Nem árt arra is ügyelniük a kivitelező vállalkozásoknak, hogy amint a megrendelő bejelenti az épített ingatlan hibáját, azt tizenöt napon belül meg kell vizsgálni és nyilatkozni kell a megrendelő által bejelentett igényről. Ha ennek fényében pedig bármilyen javítás, csere vagy egy munka újbóli elvégzése szükséges, azt úgy kell teljesíteni, hogy azzal ne akadályozzák az ingatlan használatát. Ismét a kivitelezőnek kell arról gondoskodnia, hogy a megrendelőnek, illetve a tulajdonosnak jótállási jegyet kell átadni, hiszen a jótállási igényeket az érintettek bármilyen fogyasztóvédelmi kifogás esetén ezzel tudják érvényesíteni. A jótállási jegy átadására a műszaki átadás-átvétel során kell, hogy sor kerüljön, és ha esetleg az építmény több lakást is tartalmaz, akkor a jótállási jegyet lakásonként külön-külön kell kiállítani.
Ha esetleg a jótállási jegyet a kivitelező elmulasztja átadni vagy pedig azt szabálytalanul töltik ki, ilyen esetekben a garanciavállalási kötelezettség ugyanúgy fennáll.