Mottó: Nézzünk a dolgok mélyére, hogy felfedjük a lényeget!
A mai otthonmaradós világban lehet, hogy többet néznek az emberek TV-t és így többen is vásárolnak készüléket. A vásárlói igények különbözőek, és azért, hogy írásomhoz áttekintést kapjak a mai vásárlói szokásokról, felkerestem egy nagy szaküzletet, valamint átnéztem több honlapot, közöttük mértékadó gyártóékét is.
Az üzlet tele volt különböző márkájú, méretű és tudású készülékekkel. Túlnyomó részük működött, bemutató (demó) futott rajtuk. Alig volt egy-két vásárló, az eladó ráért, így egyből nálam termett. Értett ahhoz, amit árult. Vagy fél órát beszélgettünk műszaki dolgokról, s mikor a képfelbontásról, képpontokról volt szó, kérdésemre elmondta, hogy sokan választanak a nagyon drága TV-k közül olyant, amelyiknek technikai tudását nem tudják kihasználni. Megnézik a TV-n a blu-ray lemezről lejátszott bemutató filmeket, szebbnél szebb képekkel, és választanak. Aztán otthon sosem látják olyan minőségben a TV-műsort.
A honlapokon bőven lehet olvasni a 4K és 8K TV előnyeiről – sokszor a laikus számára nehezen érthető szakmai nyelven –, a szebb képről, a részletgazdaságról, továbbá a képernyőméret kiválasztásáról, valamint arról, hogy miként lehet kiszámítani a TV-nézés optimális távolságát. Általában külön-külön vizsgálják a felbontást, a TV-nézés távolságát és az emberi szem szerepéről csak egy-két mondatot olvashatunk, csak úgy mellékesen, de összegező értékelést sehol sem találunk.
No, de milyen készüléket válasszunk? Elemzésem segítséget nyújthat a vásárlásához. Nézzük meg tehát a legfontosabb dolgokat!
Természetesen sok műszaki paramétert olvashatunk egy készülékről, amelyekkel jellemzik egy TV minőségét (pl. képjavító eljárások, stb.) és valamennyit lehetne elemezni. Ebben az írásban azonban csak három jellemzővel fogok foglalkozni, amelyek talán a laikus fogyasztónak a legfontosabbak és egyben könnyen értelmezhető szempontok. Ezek a készülék felbontása, az emberi szem látása és a sugárzott műsor/lejátszott film minősége.
A TV felbontása
A felbontás megadja, hogy a képet hány képpontból (pixelből) alkotja meg a készülék.
Fontos itt megjegyezni, hogy a képpont elnevezés nem pontos, a tanulmányainkból is ismerjük, hogy a pont 0 mérettel rendelkezik, de elterjedten használják e kifejezést, ezért én is azt teszem. A felbontást egyszerűen jelölik: Full HD, 4K, 8K (utolsó kettő az UHD). A lapos TV-k képaránya (szélesség/magasság) 16:9. A vizsgálatot három típusú, 107 cm (42”) képátlójú készülékre mutatom be. A kép mérete ennél a nagyságnál (szélesség x magasság): 93,26 cm x 52,46 cm (Értékük a Pitagorasz-tétel alapján számítjuk ki.) A következő táblázatban olvashatóak a fontos adatok a vizsgált típusokról:
|
Felbontóképesség jelölése |
Full HD |
4K |
8K |
|
Képpontok száma (vízszintes irány x függőleges irány) |
1920×1080 |
3840×2160 |
7680×4320 |
|
Összes képpont száma, amely a képet alkotja |
2 073 600 |
8 294 400 |
33 177 600 |
|
Képpont mérete (mm) |
0,486 |
0,243 |
0,121 |
|
|
A képpontok mérete alapján megállapítható, hogy ha egy képrészletet a Full HD-s készülék 2 képponttal, ugyanazt a képrészletet a 4K-s készülék 8 képponttal, míg a 8K-s készülék 32 képponttal jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi kettő a több képponttal nagyobb részletességet, több finomságot, élesebb képet, tehát mindent összevetve jobb képminőséget nyújt. Első lépésként megvizsgáltuk a készüléket, ezt követően pedig azzal foglalkozunk, hogy amit a képernyő mutat, azt miként látjuk.
Az ember látása
Vizsgálatunk tárgya most az emberi szem, a látás és a kapcsolatos jellemzők. Az ismertetést a legegyszerűbben, lényegre törően és a laikus számára is érthetően mutatom be.
Az emberi szem négy féle fényérzékeny receptort tartalmaz a retinában, amelyek közül három féle – ezek a csapok – a kék, a zöld és a piros színnél a legérzékenyebbek. Ezek biztosítják a színes látásunkat. A negyedik féle – a pálcikák – a fény intenzitására reagálnak és a fekete-fehér látást biztosítják. E receptorok nem egyenletesen helyezkednek el, sűrűn egy 2-3 mm átmérőjű, úgynevezett sárga foltban vannak. A sárga foltban 0,5-1 mm átmérőjű nagyságú látógödör található, ahol legtöbb, mintegy százezer csapsejt koncentrálódik. Ez biztosítja az éleslátást.
Fontos a szem felbontóképessége, amely azt fejezi ki, hogy egy adott megfigyelési távolságnál milyen méretű az a két vonal vagy körlap, amelyet még valóban kettőnek látunk és nem mosódnak össze eggyé. Minél jobb a felbontóképesség, annál apróbb részleteket tudunk egy képen felismerni, megkülönböztetni. Az átlagos emberi szem felbontóképessége jó megvilágításnál, 1 m távolságban fekete „szín” esetében 0,32 mm (1 ívperc), amely a definíció szerint azt jelenti, hogy egymás mellett lévő két 0,32 mm nagyságú képpontot valóban két képpontnak látunk.
Külön kell foglalkozni a színes képpel, hiszen színesben látunk, és színes TV-t nézünk, amely esetében a szem felbontóképessége lényegesen rosszabb, mint a feketénél. Ez azt jelenti, hogy a felbontás jobb esetben is csak 1,6 mm. A vizsgálatunkat a valós esetben az nehezíti, hogy egy képben fekete és színes képpontok tömege található különböző eloszlásban. Az agy sokféle korrekciót hajt végre a csapokból és pálcikákból beérkező jeleken, amikor felhasználja a színmemóriát és emlékképeket is.
Ezen ismeretek birtokában vizsgáljuk meg a táblázat különböző oszlopában feltűntetett képpontok láthatóságát egyrészről fekete, másrészről a színes képnél.
A képpont méretekből megállapíthatjuk, hogy a Full HD-s készülék két fekete képpontját (0,486 mm-esek) még 1,5 méter távolságból is két képpontként látjuk. Viszont a 4K-s és a 8K-s készülékeknél – a képpontok mérete 0,243 mm és 0,121 mm – a képpontok kisebbek, mint 0,32 mm, ezért azokat nem vagyunk képesek megkülönböztetni 1 m távolságból, sőt a 8K-s TV-nél 9 fekete képpontot is egynek látunk. Ha csökkentjük a megfigyelés távolságát 76 cm-re, akkor a szem felbontóképessége a 4K-s TV-nél éppen akkora, mint a képpont mérete, vagyis 0,243 mm. A 8K-s TV-nél pedig 38 cm-ről látjuk külön-külön a képpontokat. Felmerül a kérdés, hogy találnánk-e egyetlen embert is, aki egy 107 cm képátlójú 4K-s TV-t rendszeresen 75 cm távolságról néz.
Színes pont megfigyelésénél ezt a távolságot le kellene csökkenteni egészen 10 cm-re. De csak elméletben, mert az emberi szem nem képes ilyen rövid távolságra fókuszálni.
Amint látható, beleütköztünk egy antagonisztikus problémába. A gond nem a készülék minőségében, a műszaki paraméterekben, hanem a látásunkban van. Ezzel pedig nem tudunk mit kezdeni. Az emberi szem sohasem képes az előbbiekben vizsgált 4K-s és 8K-s készülék adta lehetőséget kihasználni és az általa biztosított minőséget látni – lehet a TV-k felbontását növelni, de minek? (A jó felbontásnak szerepe van az óriási kivetítőknél, de ez most nem esik a mi vizsgálati területünkbe.)
Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a TV nézése során zavaró lenne, ha minden képpontot (pixelt) külön-külön látnánk, ezért a távolságot kis mértékben növelni célszerű, így a képpontok kissé „összemosódnak”. Véleményem szerint kb. 15-20 %-kal célszerű növelni a nézési távolságot.
Felmerül egy másik lehetőség is a képpontok méretének növelésére, mégpedig azzal, hogy nagyobb TV-t veszünk. Pl. a 140 cm (55”) képátlójú készüléknél a képpont mérete 0,318 mm. Ez a készülék már 1,2 m-ről nézhető.
Most vizsgáljuk meg azt is, hogy hogyan látja a teljes képernyő képét az emberi szem. Mindenki tapasztalja, hogy ha TV-t néz, akkor csak egy nagyon kis felületet lát élesen, ha ráfókuszál pl. a képernyő közepén látható kisméretű képelemre, akkor szinte semmit sem lát a képernyő legszélén lévő képelemekből. A szemünk a perifériát, vagyis a képernyő szélén megjelenített dolgokat nem látja jól (az ideghártya széle felé haladva csökken a receptorok száma). Ezért merül fel az a kérdés, hogy milyen látószög alatt célszerű a TV-t nézni? Itt is a nézési távolságról vizsgálatáról van szó, mint a felbontás esetén, de most más szempontból. Manapság azt ajánlják, hogy a látószög legyen 400 (Régebben 300-ról beszéltek, amikor még nem voltak a piacon a nagyon nagyméretű képernyős, valamint a 4K-s vagy 8K-s TV-k.) Az éleslátás kis területének problémáját a szem kis mértékben képes korrigálni azzal, hogy a szemgolyó akaratunkon kívül vízszintes irányban mozog, vagyis „pásztázza” a látott képet. Ennek jelentősége a nagyobb távolságban lévő objektumoknál van.
Megérkeztünk a következő ellentmondáshoz: A nagy felbontás által biztosított részlet-gazdag, szép kép élvezete a kis nézési távolságot, a nagyobb területű éles kép biztosítása pedig nagyobb nézési távolságot igényel.
A nézett műsor minősége
A gond az, hogy Magyarországon egyetlen műsorszolgáltató sem sugároz UHD minőségű műsort, így a TV-nézésnél a készülékek minőségi előnye nem használható ki – felesleges az ilyen felbontású TV. Persze más a helyzet, ha kikölcsönzött UHD-ban készült filmeket nézünk. Jelenleg már viszont elérhetők 4K minőségben felvett filmek is pl. a Netflixen. Európában már van néhány ország, ahol vannak UHD csatornák. Megjegyzendő az is, hogy a 2018. évi dél-koreai téli olimpiai játékok eseményeiből 90 órát nem 4K-s, hanem 8K-s minőségben közvetítettek.
Összegző értékelés
– Jelenleg nem érdemes UHD (4K vagy 8K) TV-t vásárolni, mert nincs ilyen minőségű műsorszolgáltatás (Kivételt képez, ha túlnyomórészt 4K-s minőségben felvett filmeket nézünk vagy játékokat játszunk.). Célszerű megvárni, amíg lesz UHD műsor, akkorra pedig az árak lényegesen alacsonyabbak lesznek.
– A vásárolni kívánt 4K-s készülék méretét a szerint kell megválasztani, hogy milyen távolságból akarjuk/tudjuk nézni a TV-t. Véleményem szerint egy 4K-s 107 cm (42”) TV-n akkor tudjuk élvezni a nagy képfelbontás előnyeit, ha azt kb. 90 cm-ről nézzük.
Ezen ismeretek birtokában mindenki eldöntheti, hogy milyen készüléket vesz meg, pl. az elegendő „régi” Full HD-t vagy elfogadja a kikerülhetetlen kompromisszumot.