Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával napról napra igyekszünk bemutatni a mindennapok során előforduló fogyasztóvédelmi kérdéseket.
Legtöbbször az merül fel a fogyasztókban, hogy meddig kell megőrizniük a nyugtákat, számlákat a vásárlások után, és meddig reklamálhatnak, ha meghibásodik a vásárolt termék.
Miért is kell egyáltalán megőrizni ezeket az iratokat? Kizárólag azért, hogy ha meghibásodik a vásárolt termék, akkor kellékszavatossági/jótállási igényét tudja érvényesíteni a vásárló. Hiszen a fogyasztói szerződés létét, tartalmát ezekkel az iratokkal lehet bizonyítani. (Mikor történt a vásárlás, pontosan mit vásároltunk, milyen összegért és melyik vállalkozástól.)
Meddig reklamálhatunk hibás teljesítés esetén?
Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott.
Azon termékek esetében, melyre nincs kötelező jótállás (ruha, cipő, 10.000 Ft vételár alatti műszaki cikkek) ebből a két évből az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ugyanis ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor a kereskedőnek kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. A vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette. (A fogyasztó ugyanúgy független szakvéleménnyel tudja ezt megtenni.)
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. A vásárlástól számított 1 év elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő egy éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.
A kereskedő nem is térhet el ezektől a határidőktől?
A kereskedők minden esetben kizárólag a fogyasztók, vásárlók javára térhetnek el a fenti szabályoktól. Tehát semmi akadálya nincs annak, hogy akár 3-5 év jótállást is vállaljanak a termékeikre. Természetesen ebben az esetben is addig őrizzük meg a nyugtát, számlát, amíg tart a többletként vállalt jótállás határideje!
Milyen igényekkel léphetnek fel a vásárlók hibás teljesítés esetén?
Fontos tudni, hogy hibás teljesítés esetén az alábbi igényekkel élhetünk:
– kijavítás,
– kicserélés.
Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor:
– árleszállítás,
– teljes vételár visszatérítés
– termék mással történő megjavíttatása a kereskedő költségére.
A levásárlás, a másra csere, a vásárlási utalvány ezek között nem szerepel, a jogszabály nem ismeri ezeket a lehetőségeket, így ezt nem is kell elfogadnunk. Természetesen meg lehet ebben állapodni, ha az a fogyasztónak is megfelelő, de kötelezni nem lehet ennek elfogadására senkit sem. Azonban ha elfogadtuk a vásárlási utalványt, akkor ez a megállapodás köti mind a két felet, azt utóbb nem tudjuk módosítani.