Erős tévhit Magyarországon a fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan az, hogy az üzletekben bizonyos napon belül (a legtöbben a 3 vagy 14 napot "hiszik") hibátlan termékek esetében vissza kell adnia a vételárat a fogyasztónak. Nem árt tudni, hogy nem minden esetben jár ez „cseregarancia”, hanem csak természetes személyeknek, kizárólag jótállásos termékeknél, amennyiben a termék hibás.
A három munkanapos cseregarancia lényege, hogy ha három munkanapon belül érvényesítünk csereigényt, mert hibás a termék, akkor az eladó nem hivatkozhat arra, hogy ez neki többletköltséget eredményezne, és inkább javítana, hanem köteles a terméket cserélni.
Amennyiben a vaterán vagy egyéb internetes felületen vásárolunk magánszemélytől, akkor ez a jog nem illet meg minket.
Nem naptári napról, hanem három munkanapról van szó e jog esetében, ami a vásárlással (üzembe helyezéssel) kezdődik. Ebbe természetesen az ünnepnapok nem számítanak bele.
Csak a jogszabályban meghatározott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. Tehát nem minden esetben élhetünk e garanciával, csak a kormányrendeletben felsorolt bruttó 10 ezer forint eladási ár fölött értékesített tartós fogyasztási cikkek meghibásodása esetén.
Tehát ha veszünk egy okosórát, akkor:
• egyrészt a vásárlástól számított egy év jótállási jogunk,
• a vásárlástól számított kettő év kellékszavatossági jogunk van,
• ezen belül megillet bennünket a vásárlástól számított három munkanapos cseregarancia is (mert jótállás köteles terméket vettünk).
Viszont ha veszünk egy több tízezer forintos cipőt, akkor
• nincs jótállási jogunk,
• ezért nincsen három munkanapos cseregaranciánk sem,
• de természetesen van a vásárlástól számított 2 év kellékszavatossági jogunk (melyből az első hat hónapban kiderült hiba esetén a kereskedőn van a bizonyítási teher, hogy mi okozta a hibát).
A három munkanapos cseregarancia – mint a neve is mutatja – csak a termék cseréjére jogosítja fel a fogyasztót, és csak abban az esetben, ha az adott termék hibás. Elállásra, vagyis pénzvisszafizetésre nem jogosít ez a garancia. Az elállás (pénzvisszafizetés) csak akkor jöhetne itt szóba, ha az eladó nem tud/nem akar cserélni, és a szavatossági igényérvényesítés visszatér a „rendes kerékvágásba”, vagyis ha megnyílnak a második lépcsős szavatossági jogok (árleszállítás, javíttatás a kötelezett költségére, elállás).
A fentiekből megállapítható, hogy ha a terméknek nincs hibája, akkor nem kérhetünk cserét, és természetesen nem is állhatunk el indokolás nélkül a vásárlástól! Az indokolás nélküli elállási jog csak a távollévők között kötött szerződésnél (internetes vásárlás) illeti meg a fogyasztót 14 napon belül, de az már egy másik történet.